Fót Pest megye északi részén, Budapesttől 17 km-re fekvő nagyközség.
A Börzsöny- Cserhát- Mátra- Bükk síkságba eső vonalait a legkorábbi időktől kezdve az emberi települések láncolata is kirajzolta. A Márton-patak és a Mogyoródi-patak mente is, ahol Fót fekszik, már a legkorábbi időkben lakott hely. A község közelében levő területről a Bécsi Képes Krónika tesz említést az 1074. március 14-én itt zajló csata kapcsán.
A község nevének legendás eredetmagyarázata is ehhez az eseményhez kapcsolódik. Salamon király ellen Vácról Cinkota felé erre vonultak csapataikkal Géza és László hercegek, amikor a hagyomány szerint útközben (a mai Fót vidékén), László foltot tetetett elszakadt nadrágjára. Ha a legenda nem is támasztható alá történeti forrásokkal, azért a község nevének ma is elfogadott tudományos magyarázata szerint a "folt" szó "rész"-t, "darab"-ot, "embercsapatot" jelent, melyből a község neve származtatható. Az mindenesetre biztos, hogy nevét először egy 1353-ban keletkezett oklevélben olvashatjuk, melyben Domokos mester amiatt tiltakozik, hogy az ősei által birtokolt Fótot a király, I. (Nagy) Lajos másnak adományozza. Megállapítható ebből, hogy Fótnak már Károly Róbert idejében, de Nagy Lajos korában mindenképpen donációs árfolyama volt a királyi udvarban. Az 1700-as évek végén (miután többször is birtokost cserélt) Mária Terézia galántai gr. Fekete Györgynek, a kor híres jogászának, országbírónak adományozta Fótot, aki a felvilágosodás időszakában tért hódító divatnak megfeleloen irodalmi társaságot szervezett maga köré.
1827-ben gr. Károlyi István kapta meg a fóti uradalmat, melyhez Fót, Palota, Csomád és Kóka helységek, valamint Káposztásmegyer, Sikátor és Gyál puszta tartozott. E család maradt a legnagyobb birtokos 1945-ig. Ő volt a családi székhely kiépítője (az egykori Károlyi-kastély ma a Gyermekváros) és Ő építtette Ybl Miklós tervei alapján a község katolikus templomát. Jelenlétük sok pozitív változást hozott a község életébe. 1914-ben gr. Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska megalakította a "Fót községi segítő és népjóléti bizottság"-ot, hogy segítse a családfő nélkül maradt családokat. Az országban elsőként szervezte meg az ingyenes orvosi ellátást és gyógyszereket biztosító 60 férőhelyes anya- és csecsemővédő otthont. Az I. világháború ideje alatt Károlyi grófné Tanácsadó Irodát működtetett a frontkatonák és itthon maradt családtagjaik ügyes-bajos dolgainak intézésére és segélyezésére. A Károlyiak hozták létre 1921-ben a "Suum Cuique" ("Mindenkinek a Magáét") nevu telepet 16 házhellyel. Az ugyanilyen nevű alapból pedig 1922-ben szoba-konyhás lakóházakat, foglalkoztató műhelyeket, kultúrházat és múzeumot létesített, melyet a helybeliek Fót-Újfalunak neveztek el.
Cím: 2151, Fót, Vörösmarty utca 2.
Plébánia: | +36(27)358-083 |
+36(20)584-30-57 |
|
Sebők Sándor: | +36(20)222-26-87 |
+36(30)422-76-15 |
Hétfő - csütörtök: |   7:00 |
Péntek: | 17:30 |
Elsőpénteken: |   7:00-kor is |
Szombat: |   7:00 |
Vasárnap: | 10:00 |
18:00 |
Hétfő: |   9:00 - 11:30-ig |
Kedd: | nincs irodai szolgálat |
Szerda: |   9:00 - 11:30-ig |
Csütörtök: | nincs irodai szolgálat |
Péntek: | 14:30 - 17:00-ig |
Beteghez bármikor megyünk! |
Hétköznap: | 9-16 bejelentkezéssel, |
Hétvégén: | 9-17 óráig, |
szombat, vasárnap, ünnepnap; kivéve a szertartások ideje alatt. |
Látogatási információk: >>> |
Római Katolikus Egyházközség:
Sz.sz: 11704007-20027320
Adószám: 19827786-2-13