A „sárkányölő legenda" a 11. században kapcsolódott össze György alakjával, így a bűnnel folyamatosan harc és végül győző keresztény lovag jelképe lett. Magát a küzdelmet a Legend Aurea írja le részletesen:
A történet szerint Silene városát egy sárkány tartotta rettegésben, aki egy közeli tóban várt a város által feláldozni szánt juhokra. A város lakói egy idő után kifogytak élelmükből, ezért sorshúzással minden nap egy embert küldtek a sárkány karmai közé. Rengeteg ifjú lelte emiatt halálát, amikor egy nap a király leányára esett a sors választása. Sírva ment a tó felé, ahol találkozott a lóháton arra vágtató Szent Györggyel. Elpanaszolta sírásának okát, mire György Istenre megesküdve megfogadta, hogy segít a kétségbeesett királylányon. Eközben felbukkant a sárkány, György neki rontott a fenevadnak és egy dárdával leszúrta. A megsebzett sárkányt György a királylány övének segítségével a városba vezette. Ezt követően arra kérte a város lakóit, hogy keresztelkedjenek meg. Végül György egy karddal leszúrta a sárkányt.
Más legendaváltozatokban György a lándzsadöfést követően egy karddal végzett a szörnyeteggel.
A fóti templom mellékoltárán és általában a képzőművészetben is, leggyakrabban a szent és a sárkány haláltusáját ábrázolják a művészek. A fóti oltárkép kompozionális elrendezése elő-, közép- és háttérre tagolódik. Az előteret a sárkány alakja uralja, aki elterül a lándzsadöfés következtében. A középtérben a sárkány fölé a diadalmas, győzelmet hozó szent alakja magasodik, mintegy függőlegesen hangsúlyozva a kép tengelyét. Baloldalon az imádkozó királylány tekintetét a harc színterére helyezi. A hátteret Blaas hegyekkel és kisebb dombokkal, valamint szürke felhők közül előbukkanó kék éggel zárja le. Mindhárom alak különböző léptékű, ezáltal még jobban hangsúlyozza a festő a tér tagolását. Az oltár szemlélésekor feltűnik az erős alulnézetből megkomponált, rövidülésben való megfestés, amely még félelmetesebbé, és még monumentálisabbá teszi a megrettent ló és lovasa harcát a bestiával szemben.
Szent György küzdelmének "utolsó felvonásánál" járunk, amikor már dárdáját - ami a lendület következtében eltört - beleszúrta a hatalmas szörnyeteg nyálkás, pikkelyes testébe. A vér szinte a néző felé folyik. A naturalisztikusan megfestett sárkány kínlódását tovább fokozza a szájából izzó lángnyelvek előretörése, üveges szemeinek vérben forgása, illetve az orrlyukaiból távozó füstgomolyag szabályos felfelé lövellése. Ormós Zsigmond találóan "tűzokádó kráternek" nevezi az ördögi lény gyötrődő vonaglását." A sárkány védekezésül hatalmas karmával a lovag felé kap, kicsavarodott teste a lovat ugró mozgásra kényszeríti. György a jobb kezében lévő kardot erőteljesen lendíti a fenevad felé, míg bal kezével az ijedt lovat próbálja irányítani.
[...]
Karl Blaas érzékletesen szemlélteti Györgynek, lovának, a sárkánynak és a királylánynak reagálását az eseményre. Szent Györy arca nyugalmat, méltóságteljességet áraszt csakúgy, mint a térdelve imádkozó királylány, aki "szent révedéséből" éppen csak félrefordította arcát. Ezzel szemben áll a két állat vad és szuggesztiv tekintete. Szent György lovának remegő félelme, frontálisan beállított arca, kitágult szemei, fújtató orra, nyitott szája ellensúlyozza gazdája nyugodtságát...
Balogh Dávid: A fóti templom festészeti értéke (részlet)
Cím: 2151, Fót, Vörösmarty utca 2.
Plébánia: | +36(27)358-083 |
+36(20)584-30-57 |
|
Sebők Sándor: | +36(20)222-26-87 |
+36(30)422-76-15 |
Hétfő - csütörtök: |   7:00 |
Péntek: | 17:30 |
Elsőpénteken: |   7:00-kor is |
Szombat: |   7:00 |
Vasárnap: | 10:00 |
18:00 |
Hétfő: |   9:00 - 11:30-ig |
Kedd: | nincs irodai szolgálat |
Szerda: |   9:00 - 11:30-ig |
Csütörtök: | nincs irodai szolgálat |
Péntek: | 14:30 - 17:00-ig |
Beteghez bármikor megyünk! |
Hétköznap: | 9-16 bejelentkezéssel, |
Hétvégén: | 9-17 óráig, |
szombat, vasárnap, ünnepnap; kivéve a szertartások ideje alatt. |
Látogatási információk: >>> |
Római Katolikus Egyházközség:
Sz.sz: 11704007-20027320
Adószám: 19827786-2-13