Szeplőtelen fogantatás

December 8-án, kilenc hónappal Szűz Mária születésnapja, azaz Kisboldogasszony ünnepe előtt, ünnepeljük a Szeplőtelen Fogantatást.

Ezzel az egyház azt fejezi ki, hogy Mária örök szüzessége (Virginitas ante partem, Virginitas in partu, Virginitas post partum) mellett már fogantatása pillanatától kezdve az áteredő bűn minden szennyétől mentes volt.

A hittételt már az ős keresztény idők óta vallották, formálták a különféle hittudósok...

Lk 1,26-28: "A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál."
Jakab Protoevangéliuma, amely 140 és 170 között készült, azt az elképzelést tartalmazza, hogy Mária fogantatásától fogva „különleges” személy volt.
A Protoevangelium elbeszélése alapján a kelet-görög egyház liturgiája és áhítata Máriának ősidők óta a Παναγία, Panaghìa, „minden szent” címet tulajdonítja.
Hippói Szent Ágoston (†430) az első teológus, aki Mária tökéletes és különleges természetéről beszél.
Keleten több görög atya Ágostonhoz hasonlóan különleges természetet tulajdonít Máriának.
Konstantinápolyi Proklosz (†447) azt írja, hogy Mária «... a feddhetetlenség szentélye, Isten megszentelt temploma [...], a zöldellő és romolhatatlan paradicsom».
Líviai Theotecnos (VII.sz.) így határozza meg: „...minden szép, tiszta és hibátlan [...] Aki tiszta és makulátlan agyagból van, úgy születik, mint a kerubok”.
Krétai András (†740) azt írja, hogy „...a Szűz teste olyan föld, amelyet Isten megmunkált, a Krisztusban megszentelt ádámi mise első gyümölcse, az isteni szépség teljesen hasonló képe, az agyag, amelyet az isteni művész keze formált."
A jeruzsálemi Sophronius (†638) kijelenti, hogy Mária "...tiszta, szent, hibátlan, ragyogó, isteni érzésekkel, megszentelt, mentes a test, a gondolatok és a lélek minden szennyétől."
Nyugaton évszázadokkal Ágoston után a francia Pascasio Radberto (†865) bencés apát azt írja, hogy Mária „mentes volt minden eredendő bűntől”.
Eadmer angol bencés (†1124) a Szeplőtelen Fogantatás liturgikus ünnepének elterjedését így magyarázta: „a jámborság és az Istenszülő iránti őszinte odaadás vonzalma mozgatta. " mondja Mária minden bűntől mentes fogantatására.
Canterburyi Szent Anzelm (†1109) azt állította, hogy Máriát, aki fogantatott, mint minden ember az eredendő bűnben, Krisztus előre megváltotta, a Megváltó születése előtt.
Anselm korai megváltás tanát alapvetően a nagy skolasztikus teológusok veszik át: Clairvaux-i Bernard (†1153); Halesi Sándor (†1245); Nagy Albert (†1280); Aquinói Szent Tamás (†1274); Szent Bonaventure (†1274).
Csak a ferences Duns Scotusnál (†1308), akit később "a Szeplőtelen doktorának" neveztek, formálódott úgy a dogma, ahogyan azt a Tanítóhivatal később megállapította: Elődeivel ellentétben valójában nem azt mondja, hogy Mária eredeti bűnben fogantatott, majd megváltott, hanem azt, hogy eredeti bűn nélkül fogantatott.
IV. Sixtus pápa (†1484) vezette be Rómában a fogantatás liturgikus ünnepét.
1632. március 7-én a cagliari székesegyházban a Szardíniai Királyság parlamentje ünnepélyesen megesküdött, hogy megvédi a legtisztább fogantatás tanát.
VII. Sándor pápa 1661-ben adta ki a Sollicitudo bullát, amelyben a Szeplőtelen Fogantatás mellett szól.
1708-ban XI. Kelemen egyetemessé tette a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét, amelyet Rómában és a kereszténység más területein már helyben ünnepeltek.

Végül, 1854. december 8-án IX. Pius pápa emelte dogmává.

Szűz Mária a mennyben, angyalokkal, liliomokkal

Az Ineffabilis Deus az az apostoli alkotmány (bulla), amellyel IX. Pius pápa 1854. december 8-án kihirdette Mária szeplőtelen fogantatásának dogmáját:

„[...] kijelentjük, megerősítjük és megállapítjuk, hogy azt a tanítást Isten nyilatkoztatta ki, amely azt állítja, hogy a legboldogabb Szűz Mária fogantatásának első pillanatában a mindenható Isten kegyelméből és kivételes kiváltságából várva Jézus Krisztus, az emberi faj Megváltója érdemei sértetlenül megőrizték az eredendő bűn minden foltjától;
ezért ennek a tannak minden hívő számára biztos és változhatatlan hit tárgyát kell képeznie."

A fóti Szeplőtelen Fogantatás templom a világon az első templom, amelyet ennek a hittételnek tiszteletére szenteltek fel. Egy korabeli tudósítás így ír róla:

"Mig végre felderült 1855. december 8-án a szeplőtelen Szűz diadalnapja, mellyen az ő tiszteletére emelt szentegyház püspöki kegyes felhatalmazás erejénél fogva nt. Holló Mihály esperes és fóthi pleb. által az egyházi szentelményi szertartás szerint felavattatott ..."*

További jelképek, amelyek erre utalnak:

Az Immaculata Conception (ércszobor)

A gömbtalapzaton áll a három méter magas és tizennyolc mázsa súlyú alkotás, amely a templom titulusát hangsúlyozza.

"A magas homlokzat tetején, a két nagy torony közt áll a szeplőtelenül fogantatott Szűz 9 láb magasságú szobra, (Anton) Fernkorn szobrász müve."*

A Dávid házából származó, angyal által megjövendölt, áldott állapotban lévő asszony a Földön csúszó, szájában az almát tartó, az ő sarkára támadó kígyó fejére tapos.

Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba. - (Ter 3,15b)

A Napba öltözött Asszony (olajfestmény)

A főoltárt díszítő oltárkép, a 2017-es restaurálása óta ismét teljes szépségében áll:

"A templom három oltárral jeleskedik: a fő a szeplőtelenül fogantatott szent Szűz-, a mellékoltárok pedig sz. Francisca Romana, és szent György képeivel. Mindhárom olajfestmény, valamint az összes fali fresco-képek Blaas Károly rajztanár müvei,..."*

"A Romában 1849. remekül ecsetelt oltárképek, köztök a szeplőtelen Szüzet ábrázoló főkép, december 5-én helyeztettek föl rendeltetésök helyére."*

Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona. - (Jel 12,1)

A Lourdes-i barlang szobrai

1858. március 25-én, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a 16. lourdes-i jelenésben a hölgy ezt mondta Bernadettnek: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”

Ezt ábrázolják a templomokban a lourdes-i barlangok és azért különösen kedves számunkra a templom és a plébánia közé építtetett lourdes-i barlangunk, mert a templom titulusához, a Szeplőtelen Fogantatáshoz kapcsolódik.

Az ünnepi búcsúi szentmisét
idén december 10-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartottuk!

Ezen és az előesti misén lelkigyakorlatos homíliát tartott:
Csillag Péter veresegyházi diakónus:

https://youtu.be/3rjkVSdmUEs?t=2054

https://youtu.be/9sRNry2-ta4?t=1030

Liturgikus énekekkel szolgált:
a >>> Fóti Magnificat Kórus. <<<

ÉE 641. Introitus (Szent Anya üdvözlégy)
Dr. Závodszky Elek: Fóti mise (Kyrie, Gloria, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei)
Brumel: Sicut lilium
Gibbons: Jesu benignissime

Források:

* Religio Egyházi és irodalmi folyóirat - 1855 dec. 18. - Grynaeus
https://lexikon.katolikus.hu/S/szepl%C5%91telen%20fogantat%C3%A1s.html
https://it.wikipedia.org/wiki/Immacolata_Concezione
https://it.wikipedia.org/wiki/Ineffabilis_Deus
https://www.szentkeresztplebania.hu/Lourdes_i_jelenesek_04.html

Kapcsolattartás:

Cím: 2151, Fót, Vörösmarty utca 2.

Plébánia:	+36(27)358-083
	+36(20)584-30-57
Sebők Sándor:	+36(20)222-26-87
	+36(30)422-76-15

Email: fotromkat@fotromkat.hu

Facebook: fotikatolikuscsaladok

Szentmisék rendje

Szeptember 1-től május 31-ig

Hétfő - csütörtök:	7:00
Péntek:	17:30
Elsőpénteken:	7:00-kor is
Szombat:	7:00
Vasárnap:	10:00
	18:00

Heti miserend részletesen >>>

Plébánia nyitvatartása:

Hétfő:	9:00 - 11:30-ig
Kedd:	nincs irodai szolgálat
Szerda:	9:00 - 11:30-ig
Csütörtök:	nincs irodai szolgálat
Péntek:	14:30 - 17:00-ig
Beteghez bármikor megyünk!

Idegenvezetés:

Hétköznap:	9-16 bejelentkezéssel,
Hétvégén:	9-17 óráig,

szombat, vasárnap, ünnepnap; kivéve a szertartások ideje alatt.

Látogatási információk: >>>

Segítsen adományával!

Római Katolikus Egyházközség:
Sz.sz: 11704007-20027320
Adószám: 19827786-2-13