Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted" zárónapja. Az Epiphania görög szó, azt jelenti: „megnyilvánulás". Az ünnep Jézus Krisztus megjelenésének három aspektusát foglalja magába: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban és Jézus első csodáját a kánai menyegzőn.
Január 6-án (szombaton!) a napkeleti bölcsek látogatását ünnepeljük vízszenteléssel egybekötve. 2014 óta a magyar egyház is a napján üli meg e parancsolt ünnepet. Jézus megkeresztelkedésének ünnepe január 7-re, a hozzá legközelebbi vasárnapra esik.
Vízkereszt egyházi jelképe, a sugárzó, arany betlehemi csillag összekapcsolja a nap két szent eseményét.
Kép: A betlehemi csillag ábrázolása a fóti templom altemplomának oltárán. Márványintarzia, készítette Gaetano Bianchini, Firenzében, kb. 1870 körül. Az alkotás márvány-, kristály- és féldrágakőelemei a Károlyi család évszázados ásványgyűjteményéből származnak
Amikor Heródes király idejében Jézus megszületett a júdeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, és tudakolták: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk előtte.” Meghallotta ezt Heródes király és megrémült, s vele egész Jeruzsálem. Összehívatta a főpapokat és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hogy hol kell születnie a Messiásnak.
Azok így válaszoltak: „A júdeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: Te, Betlehem, Júda földje, bizony nem vagy a legkisebb Júda nemzetségei között, mert belőled jő ki a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek.”
Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel küldte őket Betlehembe: „Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyermek felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem. Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte!” Ők pedig, miután meghallgatták a királyt, elindultak. És lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük járt, míg meg nem állapodott a ház fölött, ahol a Gyermek volt. A csillagot meglátva nagyon megörültek. Bementek a házba, és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriával. Földre borulva hódoltak előtte, majd kinyitották kincses zsákjaikat és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba. (Mt 2,1-12)
Kép: Háromkirályok imádása - faragott dombormű a fóti templom kapuja fölötti lunettában
A kapu feletti timpanon Háromkirályok imádása domborművének kompozíciójára a teljes kiegyensúlyozottság és szimmetria jellemző: a Madonna középen trónol, tőle balra térdel az egyik napkeleti király és a vállán bárányt hozó pásztor, a másik oldalon a két másik király térdel; Mária és a gyermek Jézus bal oldalán áll Szent József, jobb oldalán pedig egy legyezőt tartó szolga. Szent József és a pásztor bevett motívuma a jelenetnek, a legyezőt tartó szolga viszont szokatlannak tűnhet: angyal vagy a királyok kíséretéhez tartozó fegyveres alak szokott még megjelenni a Háromkirályok imádása ábrázolásokon. A dombormű Josef Gasser (1816–1900) osztrák szobrász alkotása, ahogy a kapu két oldalán baldachin alatt álló magyar szent király szobra is.
Forrás: Tüskés Anna (Orpheus Noster, IX. évf. 2017/3.)
Abban az időben Keresztelő János ezt hirdette: „Aki utánam jön, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam a saruszíját. Én vízzel keresztellek titeket, ő pedig Szentlélekkel keresztel majd meg benneteket!”
Ezekben a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelkedett Jánosnál a Jordánban. És mindjárt, amint feljött a vízből, látta, hogy megnyílik az ég, és a Lélek, mint egy galamb, leszáll rá. Az égből pedig szózat hallatszott: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned kedvem telik!” (Mk 1,7-11)
Kép: Andrea del Verrocchio: Krisztus megkeresztelése. A fa alapra készített olajfestmény Firenzében látta meg a napvilágot 1475 körül. Jelenleg az Uffizi Galéria tulajdonát képezi.
Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap" (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést kapott. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első „megnyilvánulásai", epiphánéi.
Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt az ünnepi keresztelések napja. A katolikus egyház szokása szerint tömjént és vizet szentelnek e napon (szenteltvíz a mise után hazavihető!), innen ered az ünnep magyar neve.
A víz és tömjén megszenteléséből keletkezett a házszentelés szokása, amely viszont már a háromkirályok tiszteletéhez kapcsolódik.
Az ajtófélfára ilyenkor felírják az évszámot és a „Christus Mansionem Benedicat” („Krisztus áldja meg e házat!”) kezdőbetűit a következő formában:
20 + C + M + B + 24
Előfordul, hogy a három betű ettől eltérően: G + M + B, amely a három király nevére (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) utal.
Cím: 2151, Fót, Vörösmarty utca 2.
Plébánia: | +36(27)358-083 |
+36(20)584-30-57 |
|
Sebők Sándor: | +36(20)222-26-87 |
+36(30)422-76-15 |
Hétfő - csütörtök: |   7:00 |
Péntek: | 17:30 |
Elsőpénteken: |   7:00-kor is |
Szombat: |   7:00 |
Vasárnap: | 10:00 |
18:00 |
Hétfő: |   9:00 - 11:30-ig |
Kedd: | nincs irodai szolgálat |
Szerda: |   9:00 - 11:30-ig |
Csütörtök: | nincs irodai szolgálat |
Péntek: | 14:30 - 17:00-ig |
Beteghez bármikor megyünk! |
Hétköznap: | 9-16 bejelentkezéssel, |
Hétvégén: | 9-17 óráig, |
szombat, vasárnap, ünnepnap; kivéve a szertartások ideje alatt. |
Látogatási információk: >>> |
Római Katolikus Egyházközség:
Sz.sz: 11704007-20027320
Adószám: 19827786-2-13